1.KEROZINON FŐZTEM. Persze nem kell azt hinni, hogy mindenhol ezen főznek, de párom édesanyja nem tartja biztonságosnak a gázt, ezért van a kerozinos megoldás. Mindig a benzínkútra mentünk kerozint venni, ami egyébként folyékony állagú. Semmi nehézségem nem akadt vele, kivétel az az erőteljes szaga, amikor eloltottuk a lángot.
2.MINDEN ESTE GENERÁTORT HASZNÁLTUNK. Minden este olyan 7 óra fele, bekapcsoltuk a generátort, hogy tévézzünk kicsit, plusz mindenki feltöltse a telefonját, powerbank stb. A generátor borzasztó zajos, idegesítő dolog, nem túl kellemes mellette filmet nézni, így amikor áram van mindenki csak kiabál "UP NEPA". (Szállás: Abuja környékén)
3.A PICKUP PLATÓJÁN UTAZTAM. Sajnos nem a nagy forgalomban utazhatva tapasztalhattam ezt meg, de talán még érdekesebb volt, amikor párom apukájának a farmjára mentünk. Ők talán farmnak hívják, nekem jobban hasonlított egy mini dzsungelre, de majd arról írok külön. Mindenesetre érdekes volt, és meglepően kényelmes volt a pótgumin ülni. :D
4.MOTOROZÁS. Lehet, hogy amikor kicsi voltam, akkor elvittek egy körre motorral, de biztos életemben nem utaztam ennyit motoron, nem hogy hárman. Okada a motor taxi neve. Imádtam ezzel utazni, egy 10 perces távért kb. 200-250 nairát kértek két ember szállításáért. Mindig így mentünk piacra, vagy a Shoprite-ba. Nagyon féltem eleinte, s meglepődtek, hogy a motorosba kapaszkodtam, de később megszoktam, s mint egy igazi helybéli már úgy pattantam a motorra.
5.MINDEN ALKALOMMAL KÉZZEL MOSÁS. Persze mindenki mosott már kézzel, én is mostam amikor elromlott a mosógép, de soha ennyit. Eleinte buzgón mostam a ruhákat, s csavargattam minden erőmmel, de hamar rá kellett jönnöm, hogy drága puha bőröm nem éppen a farmer csavarásra van kitalálva. Észre is vette mindenki persze, hogy ruhacsavargatás után mindig vörös a kezem, így volt szerencsém, hogy párom ezt a feladatot átvette tőlem. Hozzá lehet szokni, de nem lenne túl kényelmes ez örökké, sőt a ruhák sem száradnak olyan gyorsan és nagyon időigényes is.
6.VÖDÖRBŐL FÜRDÉS. "Vissza az időbe."- jutott eszembe mikor ezt először megtettem, s nagyanyáink meséi peregtek le előttem. Minden este vizet forraltam, majd a hideg vízzel a vödörben összekevertem a forrót. Ez még a jobbik eset volt, három szállodában is voltunk, ahol ezt meg sem tehettük, így maradt a jég hideg víz. Nekik ez természetes, hogy hideg vízzel fürdenek, de nekem legalább egy langyos víz melegségű kell. Ez a kép is az egyik szállásunkon készült.
7.ÁRAM NÉLKÜLISÉG. Bár minden este generátorról volt áram, azért mégis egy huzamban 2-3 napig nem volt semmi áramom. A gettóban voltunk akkor és csak ennyi idő után sikerült generátort szerezni. Sokszor volt ezzel problémám, hiszen az otthoniakkal akartam volna beszélni, de nem tudtam feltölteni a telefonom rendesen. Egyébként a környékünkön ahol végig voltunk, nagyon ritkán volt napközben áram, így maradt értelmes dolgokra is időm. Sőt, nagyon sok élménnyel gazdagodtam, hogy a napom nem folyamatos telefon nyomogatásból állt. Ahogy ez a képen is látszik. :D
8.SZINTE MINDEN NAP NIGÉRIAI KAJÁT ETTEM. Bár imádom a nigériai ételeket, s alig vártam már, hogy azt ehessek éjjel-nappal, de mégis sokszor álmodoztam egy jó töltött káposztáról, vagy egy jó rántott húsról. Vittem magammal egy-két hozzávalót, így legalább kéthetente sikerült egy magyaros kaját megfőzni, de nem gondoltam, hogy sok hozzávalót nem találok meg ott, vagy nagyon drágának fogok találni.
9.MINDEN NAP MEGITTAM EGY KÓLÁT. Itthon csak alkalmakkor iszok kólát, de nem hazudok Nigériában minden nap egyet megittam. Hozzá vagyok szokva, hogy ízes vizet iszok, vagy szörpöt vagy teát. Ezek közül maximum a teát találtam meg, de nyílván a melegben nem kívántam, így maradt a leggyorsabban beszerezhető, legjobb megoldás a kóla. Talán legközelebb viszek egy kis bolerót, vagy egy-két üveg szörpöt.Egyébként nem volt drága, csak 100 naira volt egy fél literes kb. 70 Ft.
10.MINDEN NAP PAPUCSBAN VOLTAM ÉS MINDENHOVA ABBA MENTEM. Imádtam, hogy minden nap papucsban flangálhatok, borzasztó kényelmes volt. Ez szerintem úgy hozzátartozik a Nigériaiakhoz, hiszen többségében ebben járkáltak az emberek. Egyébként vicces volt, hogy az egyik bőrpapucsom éppen Kairóban adta fel a szolgálatot (az volt a legtöbbet rajtam), alig tudtuk összevarni, 3 tűt törtünk el és egy cérnaszál tartotta. Így szinte sántán mentem a repülőtéren Kairóban és Budapesten is. Majd csak Budapesten sikerült másik papucsra cserélni, amikor megkaptuk a csomagjainkat.
